SÓVIDÉK TÖRTÉNETE

 

A Sóvidék történetét eleve meghatározza legfontosabb ásványkincse: -a

só !

A Sóvidék megnevezés legelőször egy XVIII. századi határfelosztásban, az egyes falvakhoz
tartozó közlegelők pontos megnevezésében fordul elő. A Sóvídék nevét -a felszínén felbukkanó
sóhegyekről kapta.

Akit érdekel egy részletes domborzati térkép kattintson ide- mérete 588 kb.

Szováta Sóvárad Parajd
Sófalva Korond

 

Szováta

SZOVÁTA FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE

Szováta az Erdélyi medence keleti peremövezetében, a Kis-Küküllő felső folyása mentén , a mai Maros megye keleti és Hargita megye nyugati részében helyezkedik el. A Görényi-havasok vulká- ni fennsíkjától nyugatra elhelyezkedő peremövezet fokozatos átmenetet képez az Erdélyi-medence belső részei felé, az alacsonyabban elhelyezkedő Küküllők-dombvidéke irányába . A többnyire pannon és szarmata üledékek által borított permvidék keleti részéhez tartozik a Szovátai ( Sóvidé- ki ) -dombság is .Az itt megtalálható só felszíni megjelenése ( Szovátán ,Parajdon ) sajátos felszín- fejlődést és jellegzetes domborzati formákat erdményezett . Szováta város , a Sóvidéke dombság legnagyobb települése ,520 m tengerszint fölötti magasságban helyezkedik el, az Északi - szélesség 46(32' és a Keleti hosszúság 22 (55' metszéspontjánál a Juhod-, Sebes-és Szováta - patakok völ- gyeiben.

FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE

A Sovátai-dombvídék földtani felépítésében két képződmény-csoport játssza az uralkodó szerep- et: Üledékes képződmények Eruptív képződmények A harmadkori üledéket a sótömzsök környé- kén sós agyag, az itt-ott felbukkanó szarmata kori homokok és márgák valamint a pannon emelet- hez tartozó apró kavicsos homok és márga képviseli. a sótömzs környékén, a felszín közelében, a
só által a felszín közeléig szállított 1-2 m átmérőjű kristályos palák és középidei mészkőtömbök is megfigyelhetőek. Az eruptív képződmények a Mezőhavas lávái, lávatörmelékei ,breccsái, konglo- merátjai,tufái és tufitjai.

ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

A domborzati viszonyok következtében --a szovátai-medence környezeténél alacsonyabban helyezkedik el - gyakori a hőmérsékleti inverzió.A kiterjedt erdőségek csökkentik a napi és évi hő- ingadozás értékeit, ugyanakkor késleltetik a hóolvadást és meghosszabbítják a felszíni lefolyás időtartamát. Szováta viszonylatában a napsugárzás 146-153 J/m2/mp értéket ér el.

VÍZFÖLDTANI VISZONYOK

A vízföldtani viszonyok a nagyon változatos földtani felépítés ( miocén-pliocén üledékes kőzetek, só és vulkanikus képződmények ) függvényében alakult ki.Az üledékes kőzetekben többszintű fel- színalatti vízréteg alakult ki, a sóban a karsztos kőzetekre jellemző, sajátos víztározás és vízelveze- tés alakult ki , míg a vulkánikus kőzetekben, a meggyűlt nagy mennyiségű csapadékvíz nagyszámú és bővizű források megjelenését tette lehetővé a vulkáni és üledékes képződmények határfelületén. Szovátánál három havasi folyó szakad jobbpartilag a Kis-Küküllőbe : Juhod- vize , a Sebes- vize és Szováta pataka . Szováta legfontosabb sós állóvize a 480 m tszf. magasságban elhelyezkedő Medve-tó melynek felülete meghaladja a 40.000 m2- t. Kissebb sós tavai: Mogyorósi-tó, Fekete-tó, Vörös-tó, Rigó-tó....

TELEPÜLÉSFÖLDRAJZI VISZONYOK

A szűkebb értelemben vett Sóvidékhez a Korond- Parajd- Szováta - medencéi tartoznak:Korond község Agyha faluval, valamint Fenyőkút, Pálpataka és Vadasmezö. Parajd község Alsó-és Fel- sősófalva falvakkal és Békástanyával. Szóváta városhoz Szakadát és Kopac , valamint Sóvárad és Ilyésmező falva tartoznak. A Sóvidék települései közül Sóvárad, Korond, Küsmöd a XIV. század első harmadában, Sófalva a XV.,Parajd, Siklód, Szolokma és Szováta a XVI. század második fe- létől, Ilyésmező pedig a XVIII. század elejétől szerepel az oklevelekben.

Szováta falu alapítása

Szováta első telepesei sóőr családok lehettek. Első említésük 1578. szeptember 13-án történik, amikor Bátori Kristóf erdélyi vajda kiváltságlevelet ad a szovátai sóbánya őreinek.

 

A szovátai sóstavak keletkezése és a fürdő kialakulása

A Sóközét több patakocska mossa, melyek feloldják a kősót a föld alatt s ezáltal kisebb-nagyobb csatornákat vájnak. Ha az üreg oly nagy, hogy nem bírja a fölötte levő föld nyomását, beszakad. minden tavasszal rá lehet akadni ilyen beszakadásokra. Így képződtek a szovátai tavak mind. A terület geológiai adataiból megállapítható, hogy a történelem folyamán a sós tavak többször keletkeztek és eltűntek. Fichtel J. említi 1780-ban, hogy nem messze Parajdtól egy sós tó gátja elszakadt s vize befolyt a Kis-Küküllőbe, ahol a halak kihaltak. Orbán Balázs monográfiájában említi, hogy 1800 körül a felső Szováta völgyében volt egy meleg tó, melyben gyerekkorában fürdött, de a tó eltűnt. A legrégibb tó a Fekete tó, mely valószínűleg elhagyott római bányában keletkezett. Több kisebb tó is volt az 1800-as években, azonban ismeretlenek voltak, csak vadászok jártak ott s azok meséltek az alig hozzáférhető tavakról s egy nagyon meleg tóról, azonban ezekkel a tavakkal Orbán Balázson kívül senki sem törődött.
A Medve- tó 1875-ben keletkezett. Kiss Sándor szerint 1875 nyarán égiháború következtében a Cseresnyéshegy felől jövő két patak felduzzadt, s a víz a Zoltán hegy alatt tóvá gyűlt össze. A víz és a só örökös küzdelme következtében leomlott dolina elzárta a folyók útját, s egy lefolyástalan terület keletkezett, melyet a két patak vízzel töltött meg. A víz a legalacsonyabb ponton lefolyt, ott kapott egy dolinát, ez is megtelt vízzel, így keletkezett a Mogyorósi- tó, mely aztán a sósziklákon át lefolyást talált a Szováta patak felé. Ezek azt bizonyítják, hogy a Medve- tó nemcsak karsztos tó, hanem torlaszos is . A tavak ezután feledésbe mentek. A fürdő a mai Géránál alakult ki, ahol felfogták több patakocska vizét s Fehér Jordán tónak nevezték, mert fehér sóval borította földben volt, a tulajdonos Veress József fürdőkabinokat (fülkéket) építtetett ide, majd a Fekete tó mellé is villákat építtetett, és így az 1882-es fürdőkönyv szerint már 214 személy látogatta a furdőt. A Géra virágzása a századforduló első éveire esik, ma már az alsó telep elvesztette jelentőségét mert az 1970-es árvíz tönkretette a fürdőt.
A felső telep jó néhány évvel a Medve- tó keletkezése után jött létre. Illyés Lajos, a nagy természetbarát, kinek földjén a tó elterül, látta meg , hogy Szováta jövője nem a Géra sósfürdőben, hanem a csodálatos völgyben van. Felismerve a Medve-tó jelentőségét, építkezni kezdett, s pár év múlva egész villatelep volt itt. 1901-ben hivatalosan is megalapította Felső-Szováta gyógyfürdőt. az ő hívására jött először dr. Lengyel Béla 1898- ban , majd dr. Roth 1899-ben, dr. Kalacsinszky Sándór 1901-ben, Schafarzik Ferenc 1904-ben és Rózsa Mihály 1910- ben.
Szováta a háborúig állandóan fejlődött. Illyés Lajos és fia Illyés Tibor sokat tett a fürdő érdekében . A világháború sok kárt okozott, helyre kellett állítani a fürdőt. 1921- ben megalakult a Fürdő Rt, mely nekifogott a fürdő helyreállításának, több villát , fürdőkabinokat, sétautakat építtetett. Így az egykori elhagyott hely hamarosan világhírű fürdővé vált.

 

 

Sóvárad

- Sóvidék egyik legrégebbi települése " Sóvárad ".

Földrajzi leírása

- A falu a Kis-Küküllő folyásának felső részén, Szováta fürdővárostól nyugatra, keskeny völgyben terül el. A tekintet körös -körül dombokba és hegyekbe ütközik. Keleten Szováta fölött, a Görgényi havasok 1777 méteres magas csúcsa látszik.. Északon a Bekecs magaslik 1080, míg délen Siklód hegye 1024 méterével , gazdag erdőkkel és legelőkkel borítva. A Kis-Küküllő mielőtt Sóváradra lépne, egyesíti már a Juhod, Sebes és Szováta vizeit , De még sebes folyással halad a lankásabb vidékek felé. Nyugati irányban a Kis-Küküllő fokozatosan szélesedő völgye tárul fel. A folyó vizét, egy néhány, a falu határában eredő állandó folyású patak gazdagítja. Jobb oldalról a Bekecs nyúlványaiból ered a felső Kövespatak, Várpatak és alsó Kövespataka. Bal oldalán erednek a Siklódi-hegy erdőségeiből a Doma, Kotrospataka.
A falu északi szélesség 25( és a Keleti husszuság 46( metszéspontja körül terül el. Tengerszinti magassága 408 méter. A falu határának egy része azonos Marosszék és Udvarhelyszék határával, tehát a mai Maros megye keleti vonalán fekszik.
- A megyeközponttól Marosvásárhelytől 56 kilóméterre, Szovátától 6 kilóméterre, Székelyudvarhelytől 47 kilóméterre terül el .
- Sóvárad szomszédos Szovátával, Nyárádselyével, Nyárádmagyaróssal, Kibéddel, Siklóddal, Atyhával és Alsó-Sófalvával.
- Sóváradot átszeli a Marosvásárhely -- Székelyudvarhely közötti országút, és innen indul ki a legrövidebb út Nyárádszeredán keresztül Marosvásárhelyre (ma használhatatlan), ezenkívül a falun áthalad a Balázsfalvát , Parajddal összekötő vasútvonal is.
- A falu határa a Kis-Küküllő két partján terül el, 1870-ben még 6483 hold és 899 négyszögölet tett ki. Mai adat szerint 2200 hektár. A művelt terület szintkülöbsége 50 méter. Ez abból adódik, hogy az állam időközben jelentős területeket sajátított ki .A falu az átlagos székely falvak látványát nyújtja. Az 1332-1337 között összeállított pápai tized- jegyzék 1332. évi rovatában fordul elő első írásos említése :a pápai udvarnak fizetett egyházi tized összeírásában " sacerdos de Varad" alakban tünik föl.

Bíró Béla kántortanító

Sóváradon még áll az egyetlen fedeles híd ami a Kárpátmedencében is különlegesség. A híd hossza 34 méter, 5m széles, 12 méter magas. A sóváradi fedeleshíd 1866 szeptenberében épült, ez pedig kiderül abból a jegyzőkönyvből amit a " SÓVARADI EVAN. REF. EKLESIA" vezetett. A jegyzőkönyvben a Megyei Gyűlés segítséget kér a Sóváradiaktól, de a sóváradiak visszafelelnek, hogy a fedeles híd annyira lefoglalja a falu népét, hogy most evvel nem szolgálhatnak.

A sóváradi " Fedeles híd "

 

Parajd

Alsó-Felső Sófalva

Korond

 

Szováta története történeti szemszögből

Szováta az Erdélyi-medence keleti részén a domb eés hegyvidék határán fekszik, a székely Sóvidéken. A Gyergyói-havasok alján elterülő földrajzi, néprajzi tájegység a Kisküküllő felső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába, amihez 14 település tarozik. A Sóvidék a nevét a felszínén felbukkanó sóhegyekről kapta.

 

 

folytatodik

Vissza a Múzeum előcsarnokába