35.jpg
Színjátszó csoport

SLT

Fürdő-történet

Szovátafürdő

Olvasóink értékelése: / 64
ElégtelenKitűnő 
                                                                                                                                 Szováta heliotermikus tavai


    Az Erdélyi–medence, a kréta-időszak végén és a paleogén korszak elején kezdődött süllyedés révén alakult ki, egyidejüleg a Kárpátok felgyűrődésével. Az erdélyi só, az alsó-bádeni korban  (újharmadkor középmiocén időszaka, 20-22 millió éve) keletkezett, mikor a sekély beltenger elzáródott a közép-európai Tethys-től és kiszáradt. A következő geologiai korok üledékei rárakódtak a kialkult sórétegekre és nyomásuk hatására a gleccserjéghez hasonló tixotrópikus tulajdonsággal rendelkező só a medence szélei felé nyomult. Itt a diapír-redők zónájában a sórétegek felfele nyomultak, mindig a legkisebb ellenállás irányába. . A  pleisztocénre tehető a  sóhegyek megjelenése , miután a sómozgások átdöfték a diapir őv fiatalabb üledékeit.(2) A szovátai Sóhegy, a mai Cseresznyéshegy alatti mély eróziós árokban talált a legkisebb ellenállásra s tört a felszínre.  A szűk völgyben felnyomuló sótömzs ovális alakot vett fel és beleágyazódott a környező vulkáni kőzetek közé. A szovátai Sóhegy feltörésével, a mai Sebesd-pataka helyén folyó víz, megváltoztatta folyásirányát és a sóhegyet megkerülve vágott magának új medret.   

Módosítás: (2010. szeptember 20. hétfő, 11:50)

 

A szovátai fürdő története

Olvasóink értékelése: / 41
ElégtelenKitűnő 
Medvetavi fürdõzõk a XX. század elejénNyugatról, Marosvásárhely felõl a Székelyföld belseje felé utazva a Kisküküllõ mentén csakhamar feltûnnek a Mezõhavas elõhegyei. A Kápolna domb (720 m), a Cseresznyéshegy (912) és a Bekecs (1079) által közrefogott festõi vidéken terül el Szováta. Egyedülálló ez a Marosszék õshavasából a zaklatott 16. században a sóhegyek tövében alapított település. A természet csodája, hogy a hegyeket alkotó sófelbukkanásokon, a különbözõ töménységû sóstavak mellett óriási bükk- és tölgyerdõk, fenyõk állnak, édesvizû patakoktól öntözött dús kaszálók terülnek el, míg más országokban a só nem fér össze a növényzettel, és csak a sótûrõ furcsa, apró vörös növények, satnya fûcsomók élnek meg. A napban csillogó sóhegyek árnyékában élõk számára a természet e nélkülözhetetlen kincse állandó kísértést, gondot jelentett, mert vártaházakból fegyveres katonák õrizték, és olcsóbb volt a messzirõl csempészett só. Csak a 19. század vége felé válhatott jövedelemforrássá az addig annyi szenvedést okozó só.

Módosítás: (2010. szeptember 20. hétfő, 11:51)